be kell-e mutatnom a termékaláírást a vámfizetéskor, ha abroncsokat importálok

Igen, a vámhatóság ellenőrizheti a termékpasszust az importáláskor

Az EU-ba egy EU-n kívüli országból beérkező abroncsok az importáláskor ellenőrizhetők a digitális termékpasszus meglétének szempontjából, amint az abroncsokra vonatkozó kötelezettség hatályba lép. Az ESPR (2024/1781 EU rendelet) 15. cikke szabályozza, hogy a vámhatóságok ellenőrzéseket végezhetnek az e rendelet hatálya alá tartozó termékeken, a termékpasszus pedig az egyik szempont lehet, amelyre figyelni kell. Az EU-n kívülről abroncsot importáló cégek számára ez azt jelenti, hogy a passz nem csupán a webshopban vagy az eladási helyen releváns, hanem a szállítmány is szembesülhet vele az érkezéskor.

Ez az EU-n kívülről történő importról szól, nem az EU-n belüli forgalomról

Ez a szabály azon cégek számára releváns, amelyek egy EU-n kívüli országból — például egy ázsiában lévő gyártótól közvetlenül — abroncsot importálnak. Az EU-n belül keringő abroncsok, a gyártótól a nagykereskedelmen át az eladóhoz és a járműpark-kezelőhöz, nem lépnek újra át a határon, ezért nem tartoznak a 15. cikk hatálya alá. Az ilyen belső láncszemek számára más kötelezettségek vonatkoznak, amelyek inkább a passz továbbadásával és rendelkezésre bocsátásával kapcsolatosak, mint határellenőrzéssel. Aki azt szeretné tudni, hogy milyen szerepe van ebben, az alábbiaknál találhat áttekintést: mely kötelezettségei vannak az abroncs-elosztónak vagy kereskedőnek. Szintén fontos tudni, hogy a vámhatóság általi ellenőrzés önmagában nem jelent ítéletet arról, hogy a passz tartalmilag helyes-e — ez más kérdés, más felelősökkel.

Ez a cikk a passz meglétével és fellelhetőségével foglalkozik az importáláskor, nem azzal, hogy ki állította össze a passzust vagy ki felelős érte. Ez a kérdés már az importálás előtt felmerül, és az alábbiaknál található meg: ki felelős a gumiabroncsok termékalapú információfüzetéért.

A dátum még nem rögzített, de a kötelezettség már meg van határozva

Még nincs végleges dátum arra vonatkozóan, hogy az abroncsok ténylegesen a termékpasszus-kötelezettség alá essenek, és így nincs végleges dátum arra sem, hogy a 15. cikk az abroncsok tekintetében gyakorlatban releváns legyen. Az ESPR egy keretrendelet: az egyes termékcsoportok, köztük az abroncsok konkrét követelményei egy még közzéteendő delegált aktusban szerepelnek. Az Európai Bizottság 2025-2030 közötti munkaprogramja szerint az abroncsokra vonatkozó delegált aktus 2027-ben várható. Amíg az aktus meg nem jelenik, az abroncsokra vonatkozóan nincs kötelezettség a digitális termékpasszus bemutatására az importáláskor, és a 15. cikk ennek a termékcsoportnak a tekintetében gyakorlatban még nem releváns. Amint a delegált aktus közzé lesz téve és egy dátum rögzítésre kerül, az itt lesz feltüntetve.

Mit jelent ez az EU-n kívülről gumiabroncsokat behozók számára

Az EU-n kívülről abroncsot behozó importőr számára a legtöbb gyakorlati első lépés az, hogy meghatározza, hogy valóban számít-e importőrnek az ESPR szerint — ez nem mindig ugyanaz, mint a szó szokásos kereskedelmi értelme, és az alábbiaknál van kifejtve: az a kérdés, hogy valaki az ESPR szerint importőr vagy gyártó-e. Aki ezt a szerepet betölti, tovább nézhet az ESPR 29. cikkét, amely azt írja elő az importőröknek, hogy ellenőrizzék, hogy a termék a szükséges információkkal rendelkezik-e, és hogy a gyártó teljesítette-e kötelezettségeit, mielőtt a termék a forgalomba kerülne. Ez egy kötelezettség, amely már a határon előtt felmerül, nem valami, amit csak a vámablaknál lehet eldönteni.

A kívül az EU-n működő gyártó számára továbbá az a kérdés merül fel, hogy ki az EU-n belüli kapcsolódási pont és ki intézi a passzust; az ESPR 28. cikke egy meghatalmazott képviselő szerepéről szól ebben, és annak gyakorlati oldala az alábbiaknál található meg: az a kérdés, hogy ki intézi a termékpasszust, ha a gyártó az EU-n kívül található. Az az importőr, aki ezt abroncsaira szeretné előre rendbe tenni, jól teszi, ha tisztázza, hogy termékei majd az termékpasszus-kötelezettség alá esnek-e — ezt az alábbiaknál dolgozták ki: az a kérdés, hogy a digitális termékalkalmazottigazolvány meghatározott gumiabroncsokra vonatkozik-e — és ahhoz, hogy tájékozódjon arról, hogy egy termékalkalmazottigazolvány lényegében mit tartalmaz, segítségképpen a digitális termékalkalmazottigazolvány gumiabroncsokra vonatkozó magyarázata. Így kialakul egy kép arról, hogy mi tartozhat egy szállítmányhoz, amikor a kötelezettség hatályba lép — ahelyett, hogy ez csak a határon derülne ki.

Ennek alapja: az ESPR 15., 28. és 29. cikke

Az ESPR (2024/1781 (EU) rendelet) 15. cikke a vámhatóságoknak hatáskört ad az ezen rendelet hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó ellenőrzések végzésére, különös tekintettel a digitális termékalkalmazottigazolványra, mint az ellenőrzés részére. A 29. cikk előírja, hogy az importőrtől mit követelnek meg egy termék uniós piacra hozatala előtt, ideértve a kísérő információk ellenőrzését is. A 28. cikk szabályozza a meghatalmazott képviselő szerepét, ha a gyártó az unión kívül van bejegyezve. A gumiabroncsokra vonatkozóan ezt a rendelkezéseket még egy delegált jogi aktusnak kell meghatároznia; mindaddig, amíg az nem készül el, az ezen cikkek által nyújtott általános keretrendszer marad érvényes.

Aki jelenleg már gumiabroncsokat importál, legjobb megállapítani, hogy az ESPR szerint milyen szerepe van — importőr, gyártó vagy más — és ebből kiindulva megvizsgálni, hogy a fenti kötelezettségek közül melyek alkalmazandók majd a helyzetére, amikor a gumiabroncsokra vonatkozó delegált jogi aktus közzétételre kerül.

Erre alapul

A rendelet maga az EUR-Lex-en található. Állításonként hivatkozunk; nem kell bennünk bíznia.

Mit kell konkrétan tennie

Mit várnak el Öntől

Vámfelügyelet a digitális termékalkalmazottigazolvány alapján

Az ESPR 15. cikke (2024/1781 számú EU-rendelet) rendelkezik arról, hogy a vámhatóságok az Unióba behozatal során végezhetnek az digitális termékútlevéllel kapcsolatos ellenőrzéseket. A vámhatóság ezáltal olyan szerepet kap, amely túlmutat a klasszikus vám-, származás- és értékellenőrzésen: az útlevél jelenléte és hozzáférhetősége is része lehet az ellenőrzésnek. A 10–100 fős bándaimportőr számára gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy szállítmány behozatalakor nem csak a szokásos vámdokumentumok alapján történik az értékelés, hanem megkérdezhetik azt is, hogy működő útlevél van-e a QR-kód vagy egyéb adathordozó mögött. Aki már eddig is Mi a gumiabroncsokon alkalmazandó digitális termékútlevél? dolgozott, annak alapja már megvan.

Az importőr kötelezettségei a termékek Unióba való behozatala során

Az ESPR 29. cikke az importőrök kötelezettségeit írja le. Ebből többek között az következik, hogy az importőr biztosítja, hogy a termék a szükséges információkkal, többek között az alkalmazandó digitális termékútlevéllel együtt kerüljön forgalomba. Az EU-n kívüli országból bándákat szerző cég számára ez azt jelenti, hogy az útlevél nem csak a végfelhasználónak történő értékesítéskor válik fontossá, hanem már a behozatal időpontjában szerepet játszik. Aki kétséges aziránt, hogy az importőr szerep vonatkozik-e a saját cégre, további háttérinformációt talál ebben: Vagyok-e importőr vagy gyártó az ESPR szerint?.

Meghatalmazott képviselő mint kapcsolódási pont

Az ESPR 28. cikke a meghatalmazott képviselőről szól: olyan fél, akit az EU-n kívüli gyártó kijelölhet, hogy nevében (részben vagy egészben) teljesítse a kötelezettségeket. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek olyan gyártótól importálnak gumiabroncsokat, amelyeknek az EU-ban nincs saját létesítménye, ez releváns szereplő, mert a „ki gondoskodik az útlevélről Gyártóm az Európai Unión kívül található — akkor ki intézi az ipari termék útlevelet?.

Hol sül el a gyakorlatban

Gyakori eset, hogy egy vállalkozás a klasszikus vámipari dokumentumok (számla, szállítólevél, eredetiigazolás) rendben vannak, de nem gondolkozott azon, hogy a szóban forgó gumiabroncs-típusokhoz már szükséges-e digitális ipari termék útlevél az import időpontjában. Mivel a kötelezettség termékcsoportonként delegált jogi aktusok révén kerül meghatározásra, előfordulhat, hogy az egyik termékcsoport már a kötelezettség alá tartozik, a másik pedig még nem.

Egy második helyzet akkor alakul ki, amikor a QR-kód vagy az adathordozó ugyan rajta van a gumin vagy a csomagoláson, de maga a passzport nem (vagy már nem) érhető el mögötte — például azért, mert a tárolás leállt vagy az adatokat nem frissítették. Egy olyan ellenőrzésnél, amely a passzport hozzáférhetőségére irányul, egy nem működő link más probléma, mint egy hiányzó QR-kód, de az ellenőrzésre gyakorolt hatás hasonló lehet.

Egy harmadik helyzet olyan vállalatoknál fordul elő, amelyek gumit egy közvetítő partnerérdekeltségen keresztül importálnak, és azt feltételezik, hogy "a szállító majd intézi azt". Aki az 29. cikk értelmében formálisan importőrként lép fel, maga hordozza a vele járó kötelezettségeket, függetlenül attól, hogy a szállítóval mi volt megállapodva. Ez a feltételezés olyan vállalatoknál is előfordul, amelyek gumit saját márkájuk alatt gyárttatnak; amit ez saját szerepére jelent, az alábbiak szerint van leírva: Saját márkám alatt értékesítek gumiabroncsokat — milyen kötelezettségeket kapok?.

Egy negyedik helyzet, hogy az EU-n kívüli képviseletre az utalatlan képviselő lett kijelölve, de az EU-ban behozó fél szintjén nem tisztázott, hogy az passzport-folyamat mely részét ki végzi ténylegesen. Vámvizsgálatnál nem világos azonnal, hogy hiányzó vagy hiányos passzport miatt kivel lehet kapcsolatot felvenni.

Egy ötödik helyzet az, hogy egy vállalat azt feltételezi, hogy a szabályok az egész EU-ban azonosan kerülnek alkalmazásra, miközben a végrehajtás és az ellenőrzési gyakorlat tagállatonként eltérhet. Ennek további részleteiről az alábbiak szerint tájékozódhat: Az EU más országaiban más szabályok vonatkoznak-e a termékpasszportra.

Mit rögzíthet

A gumitípusonkénti áttekintés arról, hogy mikor kezd érvényre jutni a digitális termékpasszport kötelezése, így az importnál világos, hogy mely szállítmányok tartoznak már a szabályozás alá, és melyek még nem.
Egy állandó munkaeljárás annak ellenőrzésére, hogy minden importálás előtt a QR-kód vagy más adathordozó működik-e, és egy aktuális passzportra utal-e, ahelyett hogy ezt egy ellenőrzés során utólag derítenék fel.
Írásbeli megállapodás a gyártóval vagy, ahol alkalmazható, a meghatalmazott képviselővel arról, hogy ki állítja össze, tározza és tartja naprakészen a passzportot — beleértve azt, hogy mit kell tenni, ha a gyártónak nincs saját képviselője az EU-ban.
Egy belső felelős vagy csapat, amely kapcsolattartási pontként szolgál a vám kérdéseire vonatkozóan a passzportról, hogy ez ne ad hoc módon legyen megoldva abban az időpontban, amikor egy szállítmányt visszatartanak.
Egy dosszié a passzporthoz hozzáadott információk és a hozzáadás időpontja igazolásáról, így vitás esetben az adatok helyességéről világos, hogy ki mely részt szolgáltatta; ez összekapcsolódik azzal a kérdéssel, hogy ki a felelős, ha hiba van a termékpasszport adataiban, lásd: ki a felelős, ha hiba van a termékaláírás adataiban.
Az ellenőrzés, hogy a saját szerepe a láncban (gyártó, importőr, forgalmazó) helyesen lett-e meghatározva, mert az importáláskor a kötelezettségek szereptől függően eltérnek; lásd még: Ki a felelős a gumiabroncs digitális termékútlevele tekintetében?.

Ez nem jogi tanácsadás. Ez az oldal általános tájékoztatást nyújt a szabályozásról, amelyre ez a platform vonatkozik. Nem ismerjük az Ön helyzetét. Kétsége merül fel saját esete vonatkozásában, kérjen meg egy jogászt vagy a letelepedett felügyeleti hatóságot.

Mesterséges intelligenciával írva a fenti források alapján, emberként ellenőrizve 2026-09-05-én. Valamit nem? Szóljon — a javításokat előnyben részesítjük.