Mi az a delegált jogi aktus, és miért határozza meg azt, amit tennem kell?

Mit kell konkrétan tennie

Mit várnak el Öntől

Az ESPR (2024/1781 EU rendelet) egy keretrendelet. Ez azt jelenti, hogy maga a rendelet meghatározza a rendszer működését — ki felelős miért, a terméki útlevélnek nagyjából milyen információkat kell tartalmaznia, a hatáskörök hogyan oszlanak meg — de nem írja elő a konkrét követelményeket termékkategóriánként. A konkrét követelményeket külön jogszabályok tartalmazzák: a delegált aktusok. A gumikhoz tartozó aktus még nem létezik. Az ESPR 4. cikke felhatalmazást ad az Európai Bizottságnak e delegált aktusok elfogadásához, a 8. cikk pedig leírja, amit azoknak mindenképp tartalmazniuk kell: az érintett termékkategóriát, mely adatokat tartalmazza az útlevél, ki tekintheti meg mely adatokat, és honnan számított időponttól érvényes az előírás.

Megérteni azt, hogy maga az ESPR nem határoz meg gumikra vonatkozó konkrét előírásokat

A 10-100 munkavállalót foglalkoztató vállalat számára fontos tudnia, hogy az ESPR önmagában való olvasása nem elég ahhoz, hogy tudjuk, milyen követelmények vonatkoznak majd a gumira. A rendelet megerősíti, hogy terméki útlevél lesz, és megerősíti, hogy mi kerülhet bele nagyjából, de a pontos tartalmat — mely adatokat, milyen formátumban, mely kivételeket — az még megjelenő delegált aktus tartalmazza. Aki most már tudni szeretné mely adatokat tartalmaz a gumi terméki útlevele érkezik tehát olyan kérdéshez, amelyre csak az aktus megjelenésével kaphat végleges választ.

Követni, mikor jelenik meg a gumikra vonatkozó aktus

Az ESPR 18. cikke a termékkategóriák előirányzatozását és ütemezését szabályozza: a Bizottság kritériumok alapján (környezethatás, értékesítési volumen, javítási lehetőség) határozza meg, mely termékkategóriák kerüljenek sorra és mikor. A gumik ezen az ütemezésen szerepelnek, de az aktus megjelenésének időpontja még nem rögzített. A vállalat feladata nyomon követni ezt a publikációt, mert ettől az időponttól kezdve lesz ismert a tényleges előírás és az implementációs határidő. A kérdés amikor a termékazonossági lap kötelezővé válik a gumiabroncsokra tehát közvetlenül összefügg ezen delegált aktus megjelenésével.

Különbséget tenni aközött, ami már rögzített, és ami még megjön

A ESPR-ből az következik, hogy létrejön egy digitális termékpasszportok rendszere, QR-adathordozóval és az adatok tíz évig való rendelkezésre állásának kötelezettségével. Ami még nem rögzített, az a sávokra vonatkozó konkrét tartalom. Ez a különbségtétel lényeges a vállalaton belüli tervezéshez: a keretverordening alapján történő előkészületek (például annak ellenőrzése, hogy mely adatok érhetők már el belsőleg) most már megkezdődhetnek, de a passz konkrét kialakítása a delegált jogi aktusra vár. A vállalatok, amelyeket az érdekel, hogy pontosan mi változik az ESPR miatt a tevékenységeikben, jól teszik, ha ezt a két szintet — keretverordening és delegált jogi aktus — külön tartják.

Hol sül el a gyakorlatban

Az adatok előkészítésére számos félreértelmezés visszatérően előfordul a vállalatok körében.

Egy importőr maga olvassa az ESPR-szöveget, és ebből arra a következtetésre jut, mely adatok lesznek kötelezőek később, miközben ezt az adatlistát csak a delegált jogi aktusban állítják véglegesen meg. A keretverordening csak azokat a kategóriákat adja meg, amelyeket a jogi aktusnak tartalmaznia kell, nem azok kitöltését.

Egy nagykereskedő az ICT-módosítások saját tervezését olyan dátumra alapozza, amelyet valahonnan egy "várható bevezetési dátumként" kapott fel, anélkül, hogy ellenőrizné, az a dátum hivatalos forrásból származik-e. Mindaddig, amíg a delegált jogi aktus nincs közzétéve, nincs rögzített dátum — csak az 18. cikkből eredő munkaterv szerinti tervezés.

Egy vállalat azt feltételezi, hogy mivel más termékcsoportok (például textil vagy bútor) már rendelkeznek delegált jogi aktussal, a sávok automatikusan ugyanazt az ütemezést követik. Az egyes termékcsoportok sorrendje és ütemezése eltérő, és nem rögzített mindaddig, amíg a Bizottság az adott csoportra vonatkozó jogi aktust közzé nem teszi.

Egy gyártó időt tölt egy termékszemélyesítés szerkezetének kidolgozásán olyan feltételezések alapján, hogy mi lenne "logikus" a gumiabroncsokhoz, anélkül, hogy figyelembe venné annak lehetőségét, hogy a delegált aktus más részletezettségi szintet vagy más rendezést írhat elő, mint amire számítani lehet.

Egy autóflotta-kezelő azt feltételezi, hogy az olyan kérdésekre adott válasz, mint pl. hogy a termékszemélyesítés vonatkozik-e a borító-gumiabroncsokra és futófelület-felújításra is már rögzített, pedig az ilyen jellegű lehatárolási kérdések pontosan az a típusú részletezés, amely magára a delegált aktusra tartozik.

Mit rögzíthet

• Egy belső jegyzet a helyzet helyzetéről: mely delegált aktust várnak a gumiabroncsokra, és honnan származik ez (az ESPR-munkaprogram az 18. cikk alatt).
• Egy állandó ellenőrzési pont (például negyedévente), hogy ellenőrizze, hogy a gumiabroncsokra vonatkozó delegált aktus időközben közzé lett-e téve, egy hivatkozással a hivatalos forrásra egy közvetítő vagy hírhely helyett.
• A saját termelésre vagy importra vonatkozó adatok áttekintése, amelyek már rendelkezésre állnak, így azokat nem kell újra gyűjteni, amint a rendelet megjelenik.
• Az olyan nyitott kérdések listája, amelyek kifejezetten a saját helyzetre vonatkoznak, például a kérdés hogy a terméktájékoztató a kis vállalatok esetében is érvényes-e az alapelv meghatározása — hogy ezeket a kérdéseket közvetlenül tesztelni lehessen a rendelet szövege ismeretében.
• Egy rövid belső magyarázat az ESPR mint keretrendelet és a delegált aktus mint végrehajtási szabály közötti különbségről, hogy a vállalaton belül ne alakuljon ki az a benyomás, hogy már az összes követelmény rögzített.